Szeretett városunk: Bük
Bük idővonalon
1265
BÜK ELSŐ EMLÍTÉSE
Hosszú kutatás eredményeként 2015-ben megtalálták Bük település első írásos említését.
1408
SZENT KELEMEN TEMPLOM
Egy XIII. századi román templomot építettek át 1408-ban, gótikus stílusban.
1696
SZAPÁRY KASTÉLY
Egy XVI. századi eredetű megerősített udvarház átépítésével megépült a falu egyik ékköve – a barokk stílusú Szapáry Kastély,
1785
EVANGÉLIKUS TEMPLOM
1785 adventjén szentelték fel a korabeli szabályoknak megfelelően torony nélkül készült késő barokk evangélikus templomot.
1865
AZ ÚJ VASÚT
A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése, Bük ezzel egy új fejlődési pályára állhatot.
1867
CUKORGYÁR
A cukorrépa-termesztés kiterjesztését a település új vasútvonala segítette. A Nagycenki Cukorgyár 1867-ben átadta az új büki gyáregységét.
1896
TÉGLAGYÁR
A mai műfüves labdarúgópálya helyén alapították a Feiglstock fivérek téglagyárukat, mely egészen 1934-ig működött.
1931
GYÓGYSZERTÁR
1913. március 15-én határozatilag gyógyszertár létesítését javasolta a falu, de ténylegesen 1931-ben készült csak el.
1932
EVANGÉLIKUS IFJÚSÁGI HÁZ
Megépült az evangélikus ifjusági ház, mely 1950-től a helyi mozi helyszíne lett.
1965
MŰVELŐDÉSI HÁZ
Saját erőből, több mint félmilliós költséggel épített otthont a kultúrának a falu, mely azóta is számos előadás helyszíne.
1967
KASTÉLY ÁTALAKÍTÁS
Elkezdődött a Szapáry Kastély rekonstrukciója a későbbbi turisztikai felhasználás jegyében.
1972
KASTÉLYSZÁLLÓ
A Szapáry Kastélyban átadták az ország első Kastély Szállóját, melyben korhű öltözékben várták a gyógyulni érkező vendégeket.
1980
ARANYHORDÓ
A jó hírű Lökkös-vendéglő átépítése után megnyitott a nagyközség legújabb étterme.
1985
JÉGKRÉMGYÁR
A 80-as évek egyik legjelentősebb Vas megyei beruházásaként elindult a ROLL jégkrémeket gyártó üzem.
1994
SZUPERMARKET
A megnövekedett vendégigények kiszolgálására bevásárlóközpont épül a település fürdő felőli határán.
1995
SPORTCSARNOK
Ünnepélyes keretek között átadták a település sportcsarnokát, melyet azóta rengeteg élsportoló vett már igénybe.
1996
VILLANYVILÁGÍTÁS A STADIONBAN
A Bajonok ligája résztvevő Ferencváros vendégszereplésével felavatták a sportpálya villanyvilágítását.
1999
NESTLÉ
Hatalmas lépés a község életében, a település határában átadták a Nestlé új állateledel gyárát.
2007
BÜK VÁROS LETT
Bük nagyközséget városi rangra emelte a köztársasági elnök, ezzel a vasi fürdőváros lett a megye 11. városa.
2011
KERKÉPÁRÚT
Átadták a Termál kerékpárút Bő – Bük közötti, közel négy kilométeres szakaszát.
2012
ÚJ VÁROSHÁZA
A városi ranghoz méltó új helyszínre költözött a közigazgatási központ. Az átadás után a bükiek birtokba vették az új városházát.
2013
NAPSUGÁR JÁTSZÓHÁZ
Hiánypótló beruházás keretében átadták régi Bánya-tó mellet található 3100 nm-es óriás játszóházat.
2014
HORGÁSZTANYA
A büki turizmus újabb ékköve most az édesvízi horgászoknak kedvezett, megújították a korábban vágóhídként, majd később lőtérként használt épületet és környékét.
2017
KORMÁNYABLAK
Bük várossá válásának tizedik évfordulóján felavatták a helyi kormányablakot.
2020
SZENT KELEMEN TEMPLOMPARK
Átépítésre került a templompark, mely turisztikai funkciója mellett vallási és történeti szerepet is betölt, botanikai értékkel is bír.
Szeretett városunk – Bük
Az egykori cukorgyár
Magyarország egyik legnépszerűbb fürdővárosának több száz esztendős történetét célszerű egy írói technikával indítani: vágjunk rögtön a dolgok közepébe.
A 2007-ben városi címet kapó Vas megyei település első írásos említése ugyan a 13. századig nyúlik vissza, történelmében mégis az 1957-es esztendő az, amely leginkább megváltoztatta Bük lakóinak életét.
A 19-20 századi fejlődést „cukorgyári időszaknak” is nevezhetjük, Bük gazdasági életében és társadalmi fejlődésében a gyárnak kulcsszerepe volt.
1917-es megszűnése után tömeges elvándorlások kezdődtek, ezek után pontosan negyven esztendőt kellett várni egy szerencsés véletlenre, mely új fejezetet nyitott a helyiek életében.
A „sikersztori” kezdete természetesen nem nevezhető zökkenőmentesnek, hiszen a húszas években megkezdett és az 1950-es esztendőtől intenzíven és tervszerűen folytatott szénhidrogén-kutatások Bük határában mellékvágányra futottak, a szakemberek csalódottan konstatálták, hogy csak forró vizet találtak a fekete arany helyett. A település vezetői azonban – a vízről kapott kedvező szakvélemény hatására – lépéseket tettek annak hasznosítására, s döntésükkel egy új mederbe terelték a nyugvó vasi község mindennapjait.
Mondanunk sem kell, hogy a korabeli szemlélet nagyobbra értékelt volna bármilyen más feltörő ásványkincset, mégis – talán a monarchia fürdőkultúrájának emléke miatt – volt remény valami „nagy dolog” felépítésére.
A gyógyvíz feltörésének pillanata
Az első paciensek
Nyugat-Dunántúl új hévízforrását – a csodás gyógyulások hírére – 1961 nyarán közeli és távoli vidékekről már több ezer látogató kereste fel, s valóságos búcsújárás indult. Gyalogosan, kerékpárokkal, lovas szekerekkel és motorkerékpárokkal jöttek a kíváncsiskodók és a demizsonosok, s vitték a „csodavizet” – ezzel elkezdődött a gyógyfürdő máig is folytatódó sikertörténete.
Vajon ki gondolta volna, hogy ekkora sikertörténet veszi kezdetét?
Magyarország számos pontján zajlottak a kutatások, fúrások, volt, ahol kisebb-nagyobb fürdőket is kialakítottak, sokhelyütt mégis zsákutcába torkollott a fürdőkomplexumok kialakítása, vagy épp sikere.
Szerencsére Bükön mindez máshogy alakult.
A három egykori kisnemesi faluból létrejött Bük fejlődéstörténetére kiemelkedő hatást gyakorolt az 1962. augusztusában megnyíló Büki Gyógyfürdő. Már a kezdeti időszakokban is több ezres tömeg látogatott ki a fürdőtelepre, s többször is előfordult, hogy az egyetlen ülőmedencében csak állva fértek el hétvégente.
A fürdőváros ezt követő évtizedeit a folyamatos fejlődés és megújulás jellemezte. A vendégek igényeinek széleskörű kiszolgálása érdekében szállodák, éttermek és különböző turisztikai attrakciók épültek, melyek a tradicionális Vas megyei vendégszeretettel ötvöződve egy egyedi, különleges és európai hírű Bükfürdőt hívtak életre.
Ez a fejlődés, a jobbítás iránti vágy egyébként mindig, a mai napig jellemzi a település vezetőinek és vállalkozóinak szemléletét.
Egy régi bejárat
Egy újabb bejárat
A kétezres évek legnagyobb sikere egyértelműen a „Bükfürdő csak egy gyógyfürdő” sztereotípia eltüntetése volt. A felgyorsult élet és a vendégkörben bekövetkező változás egy új irányvonalat teremtett, melyhez mind a fürdő mind a város fejlesztései tökéletesen alkalmazkodtak.
Pezsgő fesztiválok, modern szaunavilág és élményfürdő, adrenalin dús kalandpark, s az ország legjobb gyógyvize. Csak pár hívószó a teljesség igénye nélkül, mely minden korosztály számára garantálja a tökéletes kikapcsolódást és feltöltődést, s teszi felejthetetlenné a Bükön töltött pihenést.
Mára Bük kiválóan kihasználja kedvező földrajzi adottságait, jó megközelíthetőségét, Győr, Szombathely, Sopron és Ausztria közelségét.