+36 70 44 88 099

Szeretett városunk: Bük

Bük idővonalon

Szeretett városunk – Bük

Magyarország egyik legnépszerűbb fürdővárosának több száz esztendős történetét célszerű egy írói technikával indítani: vágjunk rögtön a dolgok közepébe.

A 2007-ben városi címet kapó Vas megyei település első írásos említése ugyan a 13. századig nyúlik vissza, történelmében mégis az 1957-es esztendő az, amely leginkább megváltoztatta Bük lakóinak életét.

A 19-20 századi fejlődést „cukorgyári időszaknak” is nevezhetjük, Bük gazdasági életében és társadalmi fejlődésében a gyárnak kulcsszerepe volt.

1917-es megszűnése után tömeges elvándorlások kezdődtek, ezek után pontosan negyven esztendőt kellett várni egy szerencsés véletlenre, mely új fejezetet nyitott a helyiek életében.

A „sikersztori” kezdete természetesen nem nevezhető zökkenőmentesnek, hiszen a húszas években megkezdett és az 1950-es esztendőtől intenzíven és tervszerűen folytatott szénhidrogén-kutatások Bük határában mellékvágányra futottak, a szakemberek csalódottan konstatálták, hogy csak forró vizet találtak a fekete arany helyett. A település vezetői azonban – a vízről kapott kedvező szakvélemény hatására – lépéseket tettek annak hasznosítására, s döntésükkel egy új mederbe terelték a nyugvó vasi község mindennapjait.

Mondanunk sem kell, hogy a korabeli szemlélet nagyobbra értékelt volna bármilyen más feltörő ásványkincset, mégis – talán a monarchia fürdőkultúrájának emléke miatt – volt remény valami “nagy dolog” felépítésére.

Nyugat-Dunántúl új hévízforrását – a csodás gyógyulások hírére – 1961 nyarán közeli és távoli vidékekről már több ezer látogató kereste fel, s valóságos búcsújárás indult. Gyalogosan, kerékpárokkal, lovas szekerekkel és motorkerékpárokkal jöttek a kíváncsiskodók és a demizsonosok, s vitték a „csodavizet” – ezzel elkezdődött a gyógyfürdő máig is folytatódó sikertörténete.

Vajon ki gondolta volna, hogy ekkora sikertörténet veszi kezdetét?

Magyarország számos pontján zajlottak a kutatások, fúrások, volt, ahol kisebb-nagyobb fürdőket is kialakítottak, sokhelyütt mégis zsákutcába torkollott a fürdőkomplexumok kialakítása, vagy épp sikere.

Szerencsére Bükön mindez máshogy alakult. 

A három egykori kisnemesi faluból létrejött Bük fejlődéstörténetére kiemelkedő hatást gyakorolt az 1962. augusztusában megnyíló Büki Gyógyfürdő. Már a kezdeti időszakokban is több ezres tömeg látogatott ki a fürdőtelepre, s többször is előfordult, hogy az egyetlen ülőmedencében csak állva fértek el hétvégente.

A fürdőváros ezt követő évtizedeit a folyamatos fejlődés és megújulás jellemezte. A vendégek igényeinek széleskörű kiszolgálása érdekében szállodák, éttermek és különböző turisztikai attrakciók épültek, melyek a tradicionális Vas megyei vendégszeretettel ötvöződve egy egyedi, különleges és európai hírű Bükfürdőt hívtak életre.

Ez a fejlődés, a jobbítás iránti vágy egyébként mindig, a mai napig jellemzi a település vezetőinek és vállalkozóinak szemléletét.

A kétezres évek legnagyobb sikere egyértelműen a „Bükfürdő csak egy gyógyfürdő” sztereotípia eltüntetése volt. A felgyorsult élet és a vendégkörben bekövetkező változás egy új irányvonalat teremtett, melyhez mind a fürdő mind a város fejlesztései tökéletesen alkalmazkodtak.

Pezsgő fesztiválok, modern szaunavilág és élményfürdő, adrenalin dús kalandpark, s az ország legjobb gyógyvize. Csak pár hívószó a teljesség igénye nélkül, mely minden korosztály számára garantálja a tökéletes kikapcsolódást és feltöltődést, s teszi felejthetetlenné a Bükön töltött pihenést.

Mára Bük kiválóan kihasználja kedvező földrajzi adottságait, jó megközelíthetőségét, Győr, Szombathely, Sopron és Ausztria közelségét.