Kőmíves Kelemen büki kalandjai

Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud.” – így hangzik az analitikus pszichológia alapjait lefektető Carl Gustav Jung egyik leghíresebb bölcsessége. A svájci származású gondolkodó alapvetően a háború folyamatára fűzte fel ezen sorait, de a szabad értelmezés lehetővé teszi, hogy mi mást is belelássunk ebbe a strófába. Tesszük ezt mindazért, mert ezen passzus tökéletesen megtestesíti azt, amit a Hordó Projekt során elképzeltünk és ki is jelenthetjük, hogy hitvallásunkká vált ez az idézet.

Ha izgalmakat, drámát és szakmai magaslatokat vársz a következő soroktól, csalódás ér, hisz egy nosztalgiával átitatott tényfeltáró szösszenet kerül eléd, ahol a Park Hotel és Hordó Étterem építkezésének két esztendejét próbáljuk dióhéjban felgöngyölíteni, úgy ahogy az valójában történt. Az igazat, csakis az igazat, a színtiszta igazat – plagizálunk egy mondatot a bíróságos amcsi filmekből, hisz ugye mi is ezeken nőttünk fel. Na de kezdjük is az elején, óráinkat / naptárunkat 2020 szeptemberére állítván megérkeztünk a nagy múltú Aranyhordó portájához, és ünnepélyesen leszereltük az eladó táblát.

Kezünkben egy hatalmas kulcscsomó pihent, s izgatottan kerestük a főbejáratot nyitót – természetesen Murphy itt is tette dolgát – hisz vagy a tizedik próbálkozás hozott sikert. Belépvén az étterembe kicsit megállt az idő. A régmúlt vendéglátása köszönt vissza, tányér és pohár rengetegek, sokat megélt asztalok és székek, és étlapoktól roskadozó söntés fogadott minket. „Az első szónál, az első mondatnál, az első találkozásnál dől el minden, bármilyen kitérőt is teszel, mindig ugyanoda fogsz visszajutni.” A mai napig emlékszünk az első találkozásra, az őszi napsugár áztatta teraszon időztünk és cikáztak a gondolatok fejünkben. Ismét amerikázunk – „DREAM BIG” – ismételgettük magunkban és két esztendő múlva az álom valósággá vált. Persze, azt tudtuk, hogy ahová érdemes eljutni, oda nincs rövid út, de hogy ily hosszú és göröngyös lesz, azt mi sem gondoltuk volna. Természetesen a szavak helyét elég gyorsan átvették a tettek és elkezdődött a bútorzat szétszerelése és elszállítása. Már ekkor éreztük picit, hogy érdemes dolgoznunk, hisz ahogy élettel töltöttük meg a házat, úgy sokasodtak a kíváncsi tekintetek, záporoztak a 10-20 éves anekdoták és számolatlanul érkeztek a jókívánságok.

A pakolás után kalapácsot és vésőt ragadtunk, majd az októberi-novemberi jó időt kihasználva a kültér bontásába kezdtünk. Szép lassan eltűnt a terasz, felszámolásra került az összes térkő, kültéri lámpa, meg ami éppen az utunkba került. A tél beköszöntével mi is befelé orientálódtunk és a csempék – járólapok pusztítására adtuk a fejünket. Szerény véleményünk szerint ütemterv szerint haladtunk, aztán ismét beköszöntött a Vuhani átok és a koronavírus okozta lezárások STOP táblát mutattak nekünk is. Persze a kötelező szájmaszk használat néha azért jól jött, hiszen a régi hűtőházak szétoperálása során remekül védett minket a borzasztóan irritáló – szabadon szálló gyapottól. Lassan telt az idő, mintha kicsit megállt volna a világ is, de azért mi mindig találtunk valami tennivalót és persze a tervezők és statikusok is folyamatosan elláttak minket minden jóval. Alapot ástunk…de nem is egyet, vakolatot véstünk és keresztgerendákat, áthidalókat számoltunk, fotóztunk és rajzoltunk. Közben kitavaszodott és a friss levegőre vágyván megkezdődhetett az épület „levetkőztetése”.

Persze pont a legforróbb napokra datálódott a büki cseréphajító bajnokság, hisz a negyven fokos forróságban került eltávolításra az Aranyhordót borító komplett tetőszerkezet. Talán ekkor nézett ki a legpocsékabb állapotban a komplexum, a forróság, a szálló por és a napról napra duzzadó romhalmaz mögé nagyon nehéz volt belelátnunk azt a várható végeredményt, amit naponta nézegettünk a tervezőasztalon. De a negatívnak vélt hatások mellé talán a legpozitívabb is megérkezett, lassan befejezettnek tekinthettük a munka rombolás részét és kezdődhetett az építkezés, az értékteremtés és álmaink beteljesítése.

Az első fázist a statikai megerősítés sajátította ki magának, az első emelet alapjainak lefektetése nagyon precíz és komoly munkát jelentett, és nem árulunk el nagy titkot, hogy ez a folyamat sem a látványosságáról volt híres. Persze fedél nélkül mi is megtapasztaltuk, hogy egy vad nyári zápor közepes kacsaúsztatót tud varázsolni a placc közepére, de ami nem öl meg… az vödröt ragadtat velünk 🙂

Persze házon kívül is volt dolgunk, a leendő hotel háta mögött elkezdtük a tereprendezést, melyből a későbbi parkolóhelyek, kültéri sütögető és teniszpálya is kinőtte magát. Mi tagadás, akkoriban már tucatnyi ember is tevékenykedett a projekten, így a látszat faktor is tetten-érhető volt, napról napra épültünk és szépültünk. Talán az első igazi látványosság az első emelet büki fellépése volt, a szintemelés után realizálódott bennünk, hogy micsoda monumentális lesz az épület, illetve már nem csak papíron volt nyilvánvaló, hogy a leendő lakrészek tényleg hatalmasra nőnek. Persze a színfalak mögött is zajlottak a munkák, a grafikusok látványtervekkel segítették képzelőerőnk vizuális megjelenítését, a villanyszerelők már csiholták az áramot a falak között, a vizesek meg mindent behálóztak, hogy az alapok igazán rendbe legyenek.

A szerkezetkész állapotot a szépészeti beavatkozások követték kültéren és beltéren egyaránt. A közel 20 (!) centis hőszigetelés színes vakolatba bújt, belül pedig elsimultak a falak ráncai. Közben központi raktárainkra kitehettük a megtelt táblát, hisz nem volt olyan nap, amikor valami berendezés ne költözött volna ideiglenes helyére. 2022 tavaszán aztán a célegyenesbe fordulva minden csavar a helyére került, és élettel telt meg az épület belseje. Asztalosok, dekorációs szakemberek sürögtek – forogtak, kézzel fogható közelségbe került a nyitás. Apró finomhangolások, próbaüzemek és engedélyeztetési eljárás után 2022. augusztus 15-én késő délután elindulhatott hódító útján a Park Hotel és Hordó Étterem.

Megígértük, hogy dióhéj lesz, dióhéj lett. Persze egy-egy napról is tudnánk több ezer karakteres anekdotát írni, de talán ez a kis summázat is tökéletesen összefoglalja, hogy mily fejlődési spirált tudhat magáénak a „Széchenyi 11”. Száz szónak is egy a vége, mérhetetlen öröm és boldogság volt bennünk az egész két év alatt. Egy percre sem fáradtunk el és mindvégig az a cél lebegett szemünk előtt, amit valójában sikerült is megvalósítanunk.

 

 

KEDVES VENDÉGÜNK, LEENDŐ VENDÉGÜNK! Köszönjük, hogy elolvastad sorainkat és reméljük, hogy amikor nálunk falatozol, vagy hajtod álomra fejed, mindvégig tudni fogod, hogy mily gondoskodással és szeretettel építettük NEKED Bük legújabb éttermét és szállodáját.

Olvasta már?

Pinka szurdok

Pár évvel ezelőtt elterjedt az Egyesült Államokban az a nézet, ha valaki jó étterembe kívánkozik, ne a Tripadvisor ajánlásait vegye figyelembe, hanem a Foursqare jelzéseire hallgasson. A két...

Szauna

Ki itt belépsz, – ruháddal együtt gondjaidat is leveted. Nemzedékek példaképe volt a legendás hírű finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki három olimpián kilenc arany- és három ezüstérmet gyűjtött, nem...

BÜK – a Nemzet Sportvárosa

Száz év. Gabriel Garcia Marquez nagy sikerű regényének megjelenése óta rengetegen a magány szóval folytatnák a megkezdett mondatot, mi viszont az összefogás jelzőt fogjuk használni. Tesszük mindezt...

„Nehéz a bányászok élete…”

"Apám szénbányász volt, hajnalban kelt, kormos arccal tette a dolgát minden nap..." - hallhatta a nagyérdemű Vujity Tvrtko megindító monológját 2022. augusztus 15-én, egy hosszú, forró nyári nap...

Gokart kaland

A Park Hoteltől nem egészen 5 perces autózásra található Vas megye legújabb fedett Gokart Arénája, mely közel 3300 négyzetméter területen várja a száguldozás szerelmeseit. A 400 méter hosszú,...