60 éves a Büki Gyógyfürdő

A két világháború közti időszakban a szénhidrogén kutatásokra irányuló fúrásokkal megkezdődött a hazai gyógyvízbázisok kialakulása, ami nagy intenzitással a második világháború befejezése után folytatódott. A kutató fúrásokat Vas megye területén 1954-ben kezdték meg, amelyek legnagyobb része olaj- és földgáz, sőt még hévíz szempontjából is meddőnek bizonyult. Bük és Bő községek között 1957-ben került sor a fúrásokra. Az egyiknél, amely Bük község külterületére, de mindkét községtől közel egyformán 3 km távolságra esett, csodatévő gyógyvízre bukkantak. A fúrást 1282 m-es mélységnél abbahagyták és azt a kútfúrói elvonulások előtt vastag betondugóval lezárták. A helybeli lakosság már a fúrás időszakában értesült arról, hogy a kút vize magas hőfokú és különleges vegyi összetételű.

A büki tanácsi és társadalmi szerveknél gyorsan megfogalmazódott egy helyi jellegű idényfürdő létesítésének gondolata. Rövidesen a megyei tanácsi és társadalmi szervek közreműködésével erőfeszítéseket tettek országos szerveknél, hogy a lefojtott hévízkút újbóli megnyitását engedélyezzék. A kút megnyitására I960.decemberében került sor, amikor is a gyógyvíz óriási robaj kíséretében kb.60 m magasra felszökve tört a felszínre. Az embertörzs vastagságban kitóduló 58°C hőfokú víz nyomását a talajszinten 10-12 atmoszférára, a percenkénti vízhozamát pedig 3.500 literre becsülték.

Az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei rendkívül rövid idő alatt engedélyezték, hogy Bükön egy helyi jellegű és nyári idényben üzemelő strandfürlétesüljön.
Az építendő medence helyét nagyjából meghatározta a kút helye, a terület nagyságát pedig a helyi Termelőszövetkezet nagylelkűsége, amely lemondott néhány hektár nagyságú kukoricaföldjéről a létesítendő fürdő javára. A medencék és egy nyári öltözőépület tervei gyorsan elkészültek és megindult az építkezés. Az 1962. évi Alkotmány ünnepén (augusztusban) került sor a fürdő avatására.
Az alig egy hónapos üzemelés alatt 22.448 vendég vette igénybe a szolgáltatást, akik a fürdőt a Bük-Bő közlekedési útról leágazó és hevenyészve kialakított földútról kerékpárral, gépkocsival, gyalogosan közelitették meg. A hévízes fürdő használatának és ivókúraként történő fogyasztásának gyógyító hatásáról a hír futótűzként terjedt országhatáron belül és túl. Az 5-6 hónapos nyári üzemelési időszakban évről-évre növekedett a látogatók száma. A gyógyhatásúnak bizonyult vizet 1965-ben gyógyvíznek minősítették. A fürdő látogatóinak száma évről-évre emelkedett, ezzel párhuzamosan javultak a szolgáltatások, a kommunális, a közlekedési és nem utolsó sorban az üdültetési körülmények. Megvalósításukban Vas megye és Bük község tanácsa a társadalmi szervek bevonásával jelentős részt vállalt. 1972-ben felavatták az egész éven át üzemelő fedett fürdőt, amellyel egyidejűleg Bük körzeti szerepkörrel gyógyfürdő és országos jelentőségű üdülőterület lett. A további, jelentős anyagi erőket igénybe vevő fejlesztések eredményezték ,hogy a betegellátásban, az üdültetési feltételek biztosításában lassanként országos, sőt nemzetközi igények kielégítésére is alkalmassá vált, s 1979-ben gyógyhellyé minősítették.

A sikertörténet ezek után is folytatódott, Bükfürdő mesebéli szárnyalásba kezdett, s üdülni – gyógyulni vágyó tömegek keresték fel évről évre a vasi települést. 1993-ban a korábbi vállalati üzemeltetést felváltva megalakult a Büki Gyógyfürdő Részvénytársaság. Az elmúlt két évtized intenzív fejlesztéseinek köszönhetően a létesítmény mára egy igazi komplexummá bővült, amely gyógy- strand és élményfürdővel, komplett gyógyászattal, exkluzív Szaunavilággal és Medical Wellness Centrummal áll a vendégek rendelkezésére, és Európa-szerte ismert fürdőhellyé vált.

Olvasta már?

BÜK – a Nemzet Sportvárosa

Száz év. Gabriel Garcia Marquez nagy sikerű regényének megjelenése óta rengetegen a magány szóval folytatnák a megkezdett mondatot, mi viszont az összefogás jelzőt fogjuk használni. Tesszük mindezt...

A csodatévő gyógyvíz

A fürdőkultúra több ezer éves múltra tekint vissza, már az ókori Görögországban is építettek melegvizes nyilvános medencéket, de a szakág kivirágzása egyértelműen a Római Birodalom érdeme, s a...

“Nehéz a bányászok élete…”

"Apám szénbányász volt, hajnalban kelt, kormos arccal tette a dolgát minden nap..." - hallhatta a nagyérdemű Vujity Tvrtko megindító monológját 2022. augusztus 15-én, egy hosszú, forró nyári nap...

Szauna

Ki itt belépsz, – ruháddal együtt gondjaidat is leveted. Nemzedékek példaképe volt a legendás hírű finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki három olimpián kilenc arany- és három ezüstérmet gyűjtött, nem...

Tökéletes kikapcsolódás: wellness és olvasás

Az őszi szeszélyes időjárás gyakran űzi az embereket a négy fal közé, ilyenkor előtérbe kerül sokak kedvenc hobbija, az olvasás. Arra gondoltunk, hogy összegyűjtünk pár érdekes olvasmányt, mely még...